Milyen masszőrt keres?

-

Lövések a viszkis rabló emlékére

2018-08-13

Úgy alakult hogy egy héten kétszer szottyant kedvem érzéki masszázsra és a kinézett hölgyek háza egymással szemben volt, ráadásul abban az útkereszteződésben, ahol néhány éve a viszkis rablót nagy rendőri erőkkel fülöncsípték. Az erotikus masszázs végén jó esetben elsül a puska, így a most megéneklésre kerülő két esemény lövéseit a magyar Robin Hood emlékének ajánlom.

Az első hölgyet egy különös barátom ajánlotta a figyelmembe.

Az illető úr specialitása a takarítónő-szex. Ő maga mesélte nekem, hogy rendszeresen kikezdett a családja bejárónőivel és a legemlékezetesebb szexuális élményeit szégyenlős takarítónők ölelő karjai között szerezte. Mentségére szóljon, hogy az elsőt még serdülő korában, de erről a hobbyról azóta sem tud leszokni.

Szóval szerinte eme korosabb, 50 év körüli hölgy masszázsát annak ellenére érdemes kipróbálni, hogy a hirdetésében szereplő fotók nem túl csábítóak, de legalább igazak és a hozzájuk tartozó hőgy a korának megfelelő állapotban van.

Szemben sok ifjabb kolleginájával, akik mackónadrágban és kócosan fogadják a vendégeiket, ő csinosan és elegánsan nyitott ajtót. A masszázsra a földre helyezett és papírlepedővel letakart matracon került sor. Választhattam volna a sarokban türelmesen várakozó masszázspadot is, de igencsak szeretem amikor a szakképzett munkaerő közelebb kerül hozzám és pl. a fenekemre ül, amíg kis kezeivel a hátamon serénykedik.

Masszőzöm határozott mozdulatokkal indított és egész szakszerűen dolgozott rajtam.
Jólesett.
A keze olykor el-eltévedett és hazudnék, ha azt mondanám: ez felháborított, mert mégiscsak micsoda dolog, hogy valaki, akit akkor látok először, 12 perc ismerettség után máris a lábam között kotorászik.

Amikor hanyatt fordultam, akkor jött a meglepetés.

A hölgy ledobta a cicifixet - nem bántam - de szégyenlősnek bizonyult.
Nem a saját pucérsága zavarta, hanem az enyém.
Vagyis szerette volna úgy méregetni a nagy bosszúállót hogy én ezt nem veszem észre, de ugye nem tudtam nem észrevenni, mert egyfolytában néznem kellett a meztelenségem miatt piruló nőszemélyt.
Ilyet rikán látni ebben a szakmában.
Megkérte hogy csukjam be a szemem és utána többször ellenőrizte, hogy valóban becsuktam-e.
A csunyámhoz nagy tisztelettel ért hozzá és gyakran megérintette az ajkaival is.
Én eredetileg ugyan csak kézi befejezésre neveztem volna be, de ő kért: hadd alkosson a szájával is, mert úgy sokkal jobban élvezi, sokkal ügyesebb.
Megadtam, pontosabban feláldoztam magam.
Már csak nem töröm le egy pirulós versenyző lelkesedésével együtt az önbizalmát is???
Nem nagyképűségből, de a viszkisre kettő alkalommal is emlékeztem.
Nagyon érzékeny vagyok ugyanis arra, amikor a terapeuta is élvezi az örömködésemet.
Vannak még nők, akik szeretnek adni.
Megtudtam tőle, hogy az egyik weboldalon többen is írtak a szolgáltatói tevékenységéről, egy kivétellel csupa szépet és jót, a kivétel pedig epésen megjegyezte, hogy nem tudhat masszírozni, mert nemrég még egy szállodában takarított.

Éljen az összes hölgy, aki elmegy masszőznek és vállalja az arcát - és éljen az is, aki névtelenül belerúg, mert az ilyennek a bátorságából csak a monitor előtti nyálcsorgatásra és anonim beszólásokra futja, a kontraszt pedig néha nagyon kell: tudjuk meg, kiknél vagyunk jobbak, ráadásul milyen sokkal!

********************************************************

A kis vadóc

Néhány nappal később az autómat ugyanott hagytam, csak a másik oldalra mentem emlékezni. A kis vadócot egy weblapról néztem ki. Tetszett, no!
Élőben meg szebb volt mint a kitakart arcú fotóin, ugyanis gyönyörű fekete szemei vannak és szebb szája, mint az ország riherongyának, Annácskának.
Nála csak matracból lehetett választani, de én ugye aztat komálom.
Az alkarommal kezdte a masszázstevékenységet, amihez foghatóval még sehol nem volt szerencsém találkozni.
Gondoltam is, hogy ez a soha vissza nem térő alkarom!
Csivitelni kezdett mindenfelé médiaaktualitásokról, politikai helyzetről, gazdaságról, közben olykor bazmegelt is. Nem indulatból, hanem mondatszerkesztésileg.
Fentről lefelé haladt, nem teljesen szakszerűen, de igencsak jólesően és érzékkel átgyúrt.
Amikor elkészült a hátsó oldalammal, felkért, hogy mutassam az elülsőt.
Miközben az ehhez szükséges 180 fokos fordulatra sort kerítettem, ő is ledobta magáról a cicifixet és nekilátott a kopasz főhadnagynak.
Az egyik kezecskéjével azt bűvölte, a másikkal megfogta az én kezemet és behunyt szemmel húzogatni kezdte saját magán. A látvány egyenesen csodálatos volt, nem is tudtam volna lehunyni a szememet, pedig általában azt teszem, ha hölgyek érintik a legnemesebb testrészemet. És az a finom, bársonyos bőr és azok a csodás gebelek, mint két riadt őzike, és az a .... nojó, a masszázsinfóra betévedhetnek fiatalkorúak is, inkább abbafejezem az anatómiaórát.
Némi erősség-igazítás után (finomabban, kedves!) újabb lövés a viszkis emlékére, utána a szépleány kijött velem a fürdőbe és lecsutakolta rólam a masszázskrémet is.
Hűséges olvasóim tudják rólam, hogy elsősorban az érettebb nőket kedvelem, nos ez a leányzó sokkal fiatalabb, de üdítő kivétel. Amolyan igazi kis vadóc tündérke!
Ahol Budapesten két királyi fenség, nevesen Nagy Lajos király és Erzsébet királyné kereszteződik, ott eddig mindig a viszkis elfogása jutott eszembe.
Mostantól egészen más, de ezek akkor is, ha este a paplan alá nyúlok...
ps. néhány hét múlva visszatértem a kis vadóchoz.
Nem kellett volna!

*******

Kapcsolódó írások:

Másodszor nem kellett volna

Masszázsszalon vagy kupleráj

Kuplerájfiling

Úriember kuplerájban