Milyen masszőrt keres?

-

Endorfin termelés mellbimbó simogatással

2018-06-07

Történetemhez hozzá tartozik, hogy magam is gyógymasszőr vagyok, a főállásom mellett másodállásban masszőrködöm. Minden nap gyakorolom tehát ezt a szívemnek kedves szakmát, mióta elvégeztem az iskoláimat.

Tavaly télen történt az esetem, amikor nekem is rengeteg vendégem volt a nyakfájós, derékfájós időszakban, és már az én testem is erősen kiabált egy jó masszőr után.
Nem volt kedvem felhívni a régi csoporttársamat, hogy gyúrjuk le egymást, úgyhogy a párom javaslatára lementem a közeli termál strandra, ahol bejelentkeztem délután 4-re egy egész testes lazító masszázsra.

mellbimbóÖrültem, amikor mondták, hogy egy idősebb férfi masszőrjük van. Hurrá, legalább nem simogatni fognak, hanem gyúrni, gondoltam naívan…

Lementem hát 4-re, jött elém a masszőr, 170 centis 30 éves nő vagyok, ő nálam kb. két fejjel alacsonyabb és kb. 50-60 év közötti volt. Úgy voltam vele, hogy nem beszélgetni jöttem, hanem gyúrásra vágytam, így nem árultam el neki, hogy jómagam is ezt a szakmát űzöm, hogy ne kelljen vele túl sokat beszélgetnem.

Ha hozzám új vendég érkezik, akkor mindig azzal kezdem, hogy informálódom a betegségeit, töréseit, vérnyomását illetően, valamint néhány mondatban felkészítem, hogy milyen ruhadarab maradjon rajta, és hogyan tud kényelmesen felfeküdni az ágyra.
Ezzel szemben az én masszőröm egy árva szót nem mondott, nem kérdezett semmit, a hőmérséklet kimondottan kellemetlen volt, megkértem, hogy egy kicsit melegebbet tudna-e csinálni?
Kérésemre csinált.
Aztán vártam, hogy mondjon valamit, de ő csak a cd-ket válogatta csendben.

Elébe mentem: megkérdeztem hát, hogy mit hagyjak magamon?
Mire ő: mennyire szégyenlős?
Erre én: néztem rá kérdőn??
Mire a tag: ha nem szégyenlős, akkor ne maradjon semmi!

Mondtam, hogy azért a bugyimat és melltartómat magamon hagynám.. (utólag visszagondolva ennél a pontnál kellett volna elhagynom a terepet, viszont ránézésre nem tűnt erőszakosnak, és már tényleg nagyon vágytam egy jó gyúrásra)

A következő sokkot akkor kaptam, amikor megláttam, hogy nem rak rám törölközőt sem. De mivel már jó volt a hőmérséklet, úgy voltam vele, hogy kezdjük már el, ha nagyon fázom majd, akkor kérek magamra valamit.

Emberünk elkezdte előadni a szokásos mesét, miszerint ő már 25 éve masszíroz, valahol keleten is tanulta, és hogy neki bizony főorvos vendégei is vannak a helyi kórházból. Egyáltalán nem érdekelt, ha őszinte akarok lenni, az én vendégkörömben is voltak már celebek meg cégvezetők, akik ugyanúgy egy darab húst jelentettek számomra, akiknek max. az izomtónusát szoktam figyelgetni, nem azt, hogy ki milyen híres vagy gazdag, vagy épp milyen titulusa van.

Koncentráltam inkább arra, ahogy gyúrt. Nálam egy egész testes masszázs a talppal kezdődik és a végén egy jó kis fejmaszírral és arcmasszázzsal fejezem be. Ehhez képest ő a talpamhoz nem is nyúlt, illetve a karommal – egészen pontosan a mellbimbómmal - be is fejeztük a történetet.

Miközben a hátamat gyúrta kikapcsolta a melltartómat, majd a hátam befejeztével meg kellett fordulnom az ágyon. Ekkor már kértem egy törölközőt, hogy ne egy szál bugyiban kelljen feküdnöm az ágyon. Miután befejezte a karomat, a fejemhez állt, majd a két karját előre nyújtva, két mutatóujjával a melleimhez ért.
Ekkor felültem az ágyon és fennhangon megkérdeztem, hogy ezt hogy képzeli??
Mire a kertitörpe kikerekedett szemekkel rám szólt, hogy ne bagatellizáljam el a dolgot, ugyanis ő most éppen endorfint próbál termelni az agyamnak, és hogy a mellbimbóm talán nincs a testemen?

Mondtam, hogy de, a mellbimbóm is a testem része, viszont az endorfintermelést hagyja meg a barátomnak, és én most haza is megyek! Szívem szerint megkérdeztem volna, hogy a főorvos úrnak is szokta-e a mellbimbóit simogatni, de hirtelen ilyenkor lesokkolódik az ember és igyekszik mihamarabb elhagyni a terepet.

Természetesen a barátom azonnal le akart volna menni hozzá, hogy ő is megmasszírozza az arcát, kék-zöld-lilára, de inkább azt találtuk ki, hogy amikor már nem is számít rá, akkor majd lemegy a barátom is egy frissítő masszázsra hozzá, aztán ha elmarad esetleg az ’endorfin-termelés’ az ő esetében, akkor majd reklamálni fog. A többit a fantáziátokra bízom!

Tanulságként levontam, hogy inkább maradok a jól bevált csoporttársaimnál, illetve időközben a barátomat is megtanítottam egy csomó jó fogásra, így most már ő is nagyon jól le tud gyúrni. Sőt, ő még endorfint is termelhet közben az agyamnak, az sem zavar!

Természetesen az összes barátom rajtam röhögött, hogy milyen ciki, hogy pont egy masszőzt kezd el molesztálni egy másik masszőr, de hát az élet már csak ilyen! Üzenem mindenkinek, hogy ne általánosítson a levelem alapján, ismerek normális, arany kezű férfi masszőröket is, akik profik a gyúrásban. Mindenesetre, ha bárhol bárkinél kiszolgáltatva, kellemetlenül érzitek magatokat, akkor az első ’hangra’ hallgassatok és nyugodt szívvel hagyjátok el a terepet. Nekem is így kellett volna tennem.

A termál strandos masszőrnek (aki remélem időnként olvasgatja ezt a blogot), innen a távolból üzenem, hogy masszírozgassa a főorvos úr és a drága felesége mellbimbóit addig is, míg a barátom be nem jelentkezik hozzá hamarosan...